|
Macskák fertőző hashártyagyulladása |
|
A macskák félheveny vagy idült lefolyású, lázas általános tünetekkel, a savóshártyák gyulladásával járó, súlyos fokú immunhiányos betegsége. Klinikai tünetek csak a fertőzött állatok egy részében alakulnak ki, de ilyenkor a betegség következetesen elhullással végződik.
|
|
Előfordulás |
A betegség világszerte, így nálunk is előfordul. A fertőzöttség mértéke általában magas, 10-50% között változik. |
|
Járványtan |
A vírus iránt a fiatal, egy éves kor alatti macskák a legfogékonyabbak. A fertőzés rendszerint már nagyon korán, az élet első néhány hónapjában bekövetkezik, a fertőzött anyák nyálától, egyéb váladékaitól, az alomtársaktól és más, tartósan vírushordozó macskáktól, szájon át és aerogén (belélegzéses) úton egyaránt. A vírus a fertőzött macskák nyálában, légúti váladékaiban és a bélsárban egyaránt jelen van. |
|
Kórfejlődés |
A betegség kórfejlődésében két fázis különíthető el. A fertőzött macskák egy részében a fertőzés a viraemiás szakaszt követően tünetmentes marad. A fertőzött macskák kis hányadában (5-10%-ában) hetekkel vagy hónapokkal később alakul ki a betegség második fázisaként a kisebb erek gyulladásos megbetegedése, ami testszerte a savóshártyák gyulladásához vezet. |
|
Tünetek |
A betegség első fázisában, 5-7 napos lappangási idővel többnyire észrevétlen viraemia alakul ki. Ilyenkor
legfeljebb enyhe felső légúti vagy hasmené-ses tünetek észlelhetők. Jóval később egyes állato-kon a betegség második fázisaként mutatkoznak a jellegzetes tünetek: az álla-tok tompultak, étvágytalanok, tartósan lázasak. Az ún. exsudatív (ned-ves) forma során a hasüregben nagyobb mennyiségű savó halmozódik fel, fokozatosan hasvízkór alakul ki. |
|
Megelőzés |
Újabban forgalomba került egy olyan, 31 C fokon szaporodó, attenuált (legyengített) vírustörzset tartalmazó vakcina, amely meghatározott adagban az orr nyálkahártyájára juttatva lokális immunitást (helyi védettséget) vált ki és ezzel feltehetően csökkenti a fertőzés megeredésének esélyét. | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
