A szem

A szem nagyon fontos �rz�kszerv, ez�rt k�l�n�sen kell r� figyelni.
Az eg�szs�ges szem csillog�, a harmadik szemh�rtya nem fordul be vagy kifel�, a szempill�k nem fordulnak be.
A macska szeme sok k�ls� vesz�lynek is ki van t�ve, pl. ha menek�l egy s�r�, sz�r�s boz�tban…, ilyenkor ak�r maradand� s�r�l�sei is lehetnek a cic�nak.
Ha valamilyen „idegen test” belemegy a szembe, az gyullad�shoz vezethet.
A leggyakoribb betegs�g a k�t�h�rtya-gyullad�s
A macska l�t�sa az �reged�ssel romlik, ak�r meg is vakulhat.
A vak macsk�nak fontos, hogy k�rnyezete ne v�ltozzon, mert �gy l�t�s n�lk�l is tud t�j�koz�dni.

A f�l
 

A j� hall�s a macsk�k sz�m�ra (k�l�n�sen a kint �l� macsk�k) szinte „l�tfontoss�g�”
Az eg�szs�ges f�l tiszta, �s a macska nem vakargatja.
A f�let ujj k�r� csavart vatt�val kell tiszt�tani, de csak a k�ls� r�sz�t szabad saj�t kez�leg!
A f�l leggyakoribb betegs�gei a f�latka �s a f�lgyullad�s.
A f�latka t�netei a (szinte) folyamatos f�lvakargat�s, d�rzs�l�s, �s a fej r�z�sa.
A macska ak�r v�resre is vakarhatja f�l�t, de az igazi baj a f�l belsej�ben van.
A f�lgyullad�s az�rt k�l�n�sen vesz�lyes, mert vesz�lyben van a dobh�rtya.
Gyullad�shoz a f�lben maradt magvak, vagy a f�l m�ly s�r�l�se vezethet.

A sz�j

A sz�jban is sok probl�ma ad�dhat a macsk�kn�l.
Eg�szs�gre utal� jel, ha a macska nyelve, �s „sz�jsz�ne” r�zsasz�nes, nem hi�nyzik egy foga sem, a dogak feh�rek, eg�szs�gesek, az �ny nincs bedagadva.
A fogazatnak sok probl�m�ja ad�dhat:
A macska foga k�z� beakadhat �telmarad�k, ez �nygyullad�shoz vezet, az �nygyullad�s pedig a fog elveszt�s�hez. �nygyullad�sn�l az �ny  bedagad, �s v�r�ses sz�n�.
M�sik probl�ma, ha a fogleped�k, mely fogk�h�z vezet. Ez megakad�lyozhat�, ha a macska nem csak puha �telt kap, hanem sz�razeledelt is. A sz�razeledel er�s�ti az �nyt, �s tiszt�tja a fogakat.
Ha a macsk�nak sz�jszaga van, akkor nagy val�sz�n�s�ggel valami nincs rendben vele.
A macska �rdes nyelv�vel a sz�rzet�t tisztogatja, de a nyelvre felragad a lenyalt sz�r, �s ezt az �llat lenyeli. Id�nk�nt ki�klendezi a sz�rcsom�t. Vedl�skor (tavasszal) c�lszer� macskaf�vet adni a macsk�nak, amely seg�ti „megszabadulni” a sz�rcsom�t�l. Ez a probl�ma f�k�nt a hossz�sz�r�ekn�l gyakori.

A b�r

A b�r „�sszek�ttet�sben” van a sz�rzettel, �gy a b�r probl�m�i a sz�rzethez, a sz�rzet probl�m�i a b�r�hez vezetnek.
�gy �ltal�ban a b�r probl�m�ira a bunda v�ltoz�s�val lehet k�vetkeztetni.
Sz�rhull�s: A hideg t�l ut�n a macsk�kn�l term�szetes a sz�rhull�s, mert ilyenkor szabadulnak meg vastag, t�li bund�jukt�l.
Sz�rhull�st gombafert�z�s, egyoldal� t�pl�l�s �s allergia is id�zhet el�.
N�ha lelki probl�m�(k)t�l hull a macska sz�re, (pl.: k�lt�zk�d�s, meghalt egy kedves csal�dtag, mag�ny…stb.)
Probl�m�t okozhatnak a k�ls� �l�sk�d�k is.
Nem betegs�g, de gyakori probl�ma a hossz�sz�r�ekn�l az �polatlan bunda.
A macska eg�szs�ges „b�rileg” (ill. „sz�rieg”), ha nem vakarodzik, sz�rhull�s (kiv�ve tavasszal) minim�lis, bund�ja sima, csillog�, selymes.

L�gz�rendszer
   

A macska has�n �s mellkas�n kereszt�l is l�legzik, �gy ha csak az egyikkel l�legezne, akkor val�sz�n�leg a m�sikkal probl�ma van. 
A macska nyugodt �llapotban kb. 20-40-szer l�legzik.
Orrdugul�s: A macska nehezebben kap leveg�t, ha az folyik az orra. Ezen k�nnyen lehet seg�teni: nedves vattacsom�val ki kell t�r�lni a macska orr�t. Ha folyamatosan termel�dik a v�lad�k, orrcseppent�t kell alkalmazni.
Ha nem javul, hanem ink�bb romlik az �llapota (pl.: a v�lad�k gennyess� v�lik), akkor az �llatorvoshoz kell elmenni.
S�r�l�sek: A l�gz�rendszer nem megfelel� m�k�d�s�nek oka lehet az is, ha megs�r�l a macska.

A Sz�v

A macsk�k sz�v�nek dobog�s�t akkor a mellkas bal oldal�n lehet �rezni.  Percenk�nt 120-140-et ver.
Egyes macsk�kn�l el�fordulhatnak �r�kletes sz�vhib�k is. A s�lyosabbakt�l a kismacska kor�n elpusztul, ha nem olyan s�lyos, csak k�s�bb lehet rajta �szrevenni.
El�fordulhat a sz�ven is gyullad�s. L�zzal j�r, t�netei az �tv�gytalans�g, leverts�g, k�h�g�s,  vizeny�s has illetve t�d�,, �tmeneti tudatveszt�s. 
A macska �reged�s�vel a sz�ve is „�regszik”, azaz gyeng�l.